Communio 2002 – 3. szám – Boldogok és szentek

Communio jelen száma egyszerre pótol mulasztást és vállalja magára az előkészítés feladatát. Apor Vilmos vértanú püspök boldoggá avatásakor kellett volna az életszentség örökké aktuális témáját tárgyalni, azonban ez elmaradt. Most újabb lehetőség nyílik e tárgyú teológiai ismereteink fölelevenítésre, hiszen hamarosan új boldoggal gyarapodik a magyar egyház. Ezért jó áttekinteni a II. János Pál pápa által közel negyed évszázad alatt boldoggá és szentté avatottak népes seregét. A szerkesztőségnek nincsen tudomása róla, hogy magyar nyelven ennyire részletes összesítés már megjelent volna. Kell- e még kanonizálni? Egyáltalán, mi szükségünk van még a szentekre? A közbenjárásukat akarjuk csak kihasználni, vagy pedagógiai példaképként kezeljük őket? Ezek a kissé szónokias kérdések mindannyiunkban fölvetődnek, amikor újabb és újabb kanonizálásokról hallunk. A Katolikus Egyház Katekizmusa tartalmazza ugyan a hivatalos tanítást, de nem biztos, hogy az a mindennapi hívő életben visszatükröződik. Egyszerre vagyunk tanúi egyes szentek feledésbe merülésének és más szentek irányában kibontakozó igazi kultusznak. Mindeközben a szentekkel foglalkozó tudományos és népszerűsítő irodalom egyre gyarapszik, a szentek élete örök műfaj a magyar katolikus irodalomban. A szerkesztő igyekezett e számot is jól szerkeszteni, mégis, egy tanulmánynak nem jutott hely. Erre később még visszatérünk. Ha ez a néhány tanulmány figyelmünket fölhívja az Egyház örök fiatalságára és szépségére, akkor a Communio szerkesztősége megtette kötelességét.