Communio 2006 1-2 - A kánai menyegző - Joseph Ratzinger
Előszó

A Communio nemzetközi katolikus, teológiai és kulturális folyóirat a 2005. év I. számában a fényességes rózsafüzér első titkát tárgyalta – elemezte, amely: Jézus keresztsége. Ennek sikere adta az ötletet, hogy a 2006. év első, kettős száma a II. János Pál pápa által elrendelt rózsafüzér titkok másodikját, a kánai menyegzőn történteket tárgyalja, hiszen Jézus nyilvános életében megkeresztelkedése – theophania a Jordánnál – után itt lebben föl egy szemvillanásnyira a lepel személye kilétéről, a csodán keresztül csak annyira, hogy tanítványai higgyenek benne és fölfényeskedjék dicsősége.

A kánai menyegzőn történteknek – Jézus életének többi misztériumaihoz hasonlatosan – számos olvasata lehetséges, és nagyobb perspektívát mutat föl, mint azt gondolnánk. XVI. Benedek pápa tíz évvel ezelőtt mint Joseph Ratzinger bíboros elmélkedett e titokról és mondott szentbeszédet Fatimában a kánai menyegzőn adott jelről, s Mária szerepéről, feladatköréről, amelyet azóta is gyakorol értünk Fiánál.

Mária közbelépését annak valamennyi következményével együtt Michel Gourgues elemzi, s tanulmányában bemutatja, a természetes és természetfölötti valóság miként keresztezi egymást. Jézus a természetes rend mögött és fölött mindig az Atya kedvére akar lenni, az ő dicsőségét igyekszik szolgálni.

A biblikus elemzés Adalbert Rebic szerint lehetővé teszi, hogy a kánai menyegző kapcsán a tanítványok (akkoriak és maiak) az eszkatológikus távlatok felé emeljék tekintetüket. Bernhard Dolna a zsidó házasság bemutatásával a mindennapok emberi összetevőit figyelembe véve hívja az olvasót és segíti, hogy az többet lásson az eseményben, mint egyszerű sokadalmat, vigalmat, ahol a csodának közönsége van. Az ünnep, a menyegző vagy nász a Sinai szövetségkötésre utalhat, s vele együtt az Újszövetségre, amely végleges, egyetemes. A hat kőedény, kőkorsó, a be még nem fejezett teremtést jeleníti meg, ám azt a Sabbat majd megszenteli.

A kánai menyegző epiphania a javából, s joggal kapott helyet a szír egyházak kezdeményezésére a karácsonyi ünnepkörben vízkeresztkor. A jelenlegi olvasmány-rend azonban az évezredes kincset nem becsülve a hétköznapiságot részesíti előnyben – állítja Dániel Bourgeois. A fentieken túlmenő tanulmányok is fontos szempontokat tartalmaznak a kánai menyegzőre vonatkozóan, még akkor is, ha átfedések vannak. Gál Ferenc – a magyar Com- munio egyik alapítója – mára fellelhetetlen tanulmányai a témának tágabb kitekintést biztosítanak.

A kettős szám másik témája maga a pápa, XVI. Benedek, úgy mint a teológus Joseph Ratzinger és az a Péter-utód, aki elődje hosszú pápasága alatt már a hitletétemény őrzőjeként működött, s most gazdag örökségével az egész kereszténység, sőt az egész emberiség javára kell jól sáfárkodnia.

A Communio az elkövetkezőkben, gyakorlati okokat is figyelembe véve évente kétszer, összevont számokban jelenik meg, s reméli, a továbbiakban is elnyeri olvasói támogatását.

A szerkesztőség

Tartalomjegyzék
Előszó 1
Joseph Ratzinger • A kánai menyegző jele 3
Peter Henrici • A kánai menyegző csodája 8
Michael Figura • Jézus órája János evangéliumában 14
Michel Gourgues • „Kinyilatkoztatta dicsőségét” 21
Adalbert Rebic • A borrá változott víz 31
Bernhard Dolna • A kánai menyegző – egy zsidó esküvő? 37
Daniel Bourgeois • A napkeleti bölcsek a kánai menyegzőre sietnek 48
Adrienne von Speyr • A rózsafüzér fényességes misztériumai 59
Dietrich von Hildebrand • Verba Christi 65
Gál Ferenc • Mária Jézus nyilvános életében 68
Gál Ferenc • Jézus csodái 70
Jan-Heiner Tück • XVI. Benedek pápa, az igazság munkatársa 74
Joseph Ratzinger * Európa a kultúrák válságában 79
Jean-Marie Lustiger • „Idősebb testvérek” 85
Szuromi Szabolcs Anzelm • Hans Urs von Balthasar ekkleziológiai koncepciója és a hitletétemény 92