
Előszó
A Communio nemzetközi katolikus, teológiai és kulturális folyóirat a 2005. év I. számában a fényességes rózsafüzér első titkát tárgyalta – elemezte, amely: Jézus keresztsége. Ennek sikere adta az ötletet, hogy a 2006. év első, kettős száma a II. János Pál pápa által elrendelt rózsafüzér titkok másodikját, a kánai menyegzőn történteket tárgyalja, hiszen Jézus nyilvános életében megkeresztelkedése – theophania a Jordánnál – után itt lebben föl egy szemvillanásnyira a lepel személye kilétéről, a csodán keresztül csak annyira, hogy tanítványai higgyenek benne és fölfényeskedjék dicsősége.
A kánai menyegzőn történteknek – Jézus életének többi misztériumaihoz hasonlatosan – számos olvasata lehetséges, és nagyobb perspektívát mutat föl, mint azt gondolnánk. XVI. Benedek pápa tíz évvel ezelőtt mint Joseph Ratzinger bíboros elmélkedett e titokról és mondott szentbeszédet Fatimában a kánai menyegzőn adott jelről, s Mária szerepéről, feladatköréről, amelyet azóta is gyakorol értünk Fiánál.
Mária közbelépését annak valamennyi következményével együtt Michel Gourgues elemzi, s tanulmányában bemutatja, a természetes és természetfölötti valóság miként keresztezi egymást. Jézus a természetes rend mögött és fölött mindig az Atya kedvére akar lenni, az ő dicsőségét igyekszik szolgálni.
A biblikus elemzés Adalbert Rebic szerint lehetővé teszi, hogy a kánai menyegző kapcsán a tanítványok (akkoriak és maiak) az eszkatológikus távlatok felé emeljék tekintetüket. Bernhard Dolna a zsidó házasság bemutatásával a mindennapok emberi összetevőit figyelembe véve hívja az olvasót és segíti, hogy az többet lásson az eseményben, mint egyszerű sokadalmat, vigalmat, ahol a csodának közönsége van. Az ünnep, a menyegző vagy nász a Sinai szövetségkötésre utalhat, s vele együtt az Újszövetségre, amely végleges, egyetemes. A hat kőedény, kőkorsó, a be még nem fejezett teremtést jeleníti meg, ám azt a Sabbat majd megszenteli.
A kánai menyegző epiphania a javából, s joggal kapott helyet a szír egyházak kezdeményezésére a karácsonyi ünnepkörben vízkeresztkor. A jelenlegi olvasmány-rend azonban az évezredes kincset nem becsülve a hétköznapiságot részesíti előnyben – állítja Dániel Bourgeois. A fentieken túlmenő tanulmányok is fontos szempontokat tartalmaznak a kánai menyegzőre vonatkozóan, még akkor is, ha átfedések vannak. Gál Ferenc – a magyar Com- munio egyik alapítója – mára fellelhetetlen tanulmányai a témának tágabb kitekintést biztosítanak.
A kettős szám másik témája maga a pápa, XVI. Benedek, úgy mint a teológus Joseph Ratzinger és az a Péter-utód, aki elődje hosszú pápasága alatt már a hitletétemény őrzőjeként működött, s most gazdag örökségével az egész kereszténység, sőt az egész emberiség javára kell jól sáfárkodnia.
A Communio az elkövetkezőkben, gyakorlati okokat is figyelembe véve évente kétszer, összevont számokban jelenik meg, s reméli, a továbbiakban is elnyeri olvasói támogatását.
A szerkesztőség
Tartalomjegyzék
Előszó | 1 |
Joseph Ratzinger • A kánai menyegző jele | 3 |
Peter Henrici • A kánai menyegző csodája | 8 |
Michael Figura • Jézus órája János evangéliumában | 14 |
Michel Gourgues • „Kinyilatkoztatta dicsőségét” | 21 |
Adalbert Rebic • A borrá változott víz | 31 |
Bernhard Dolna • A kánai menyegző – egy zsidó esküvő? | 37 |
Daniel Bourgeois • A napkeleti bölcsek a kánai menyegzőre sietnek | 48 |
Adrienne von Speyr • A rózsafüzér fényességes misztériumai | 59 |
Dietrich von Hildebrand • Verba Christi | 65 |
Gál Ferenc • Mária Jézus nyilvános életében | 68 |
Gál Ferenc • Jézus csodái | 70 |
Jan-Heiner Tück • XVI. Benedek pápa, az igazság munkatársa | 74 |
Joseph Ratzinger * Európa a kultúrák válságában | 79 |
Jean-Marie Lustiger • „Idősebb testvérek” | 85 |
Szuromi Szabolcs Anzelm • Hans Urs von Balthasar ekkleziológiai koncepciója és a hitletétemény | 92 |