Előszó
Winston Churchill megnyerte ugyan a II. világháborút Anglia számára miniszterelnökként, de az első, háborút követő demokratikus választáson elbukott. A győztes személyéből, politikájából nem kértek többé az angolok. Állítólag ekkor mondta: „A demokrácia a legrosszabb politikai rendszer, de eddig jobbat nem találtak fel.”
Akár mondta, akár nem, mi magyarok rendelkezünk némi történelmi tapasztalattal a demokráciát illetően.
Az I. világháborút követően magát demokratikusnak kikiáltó politikusok maroknyi csapata kaparintotta meg a hatalmat, s a hónapokig tartó, egyre fokozódó káosz elvezetett a proletárdiktatúrához, ami sok száz emberéletet követelt.
Bár gyorsan a történelem süllyesztőjébe került a vörös-véres csapat, sikeresen előkészítette a talajt a nemzet megcsonkításához, az ország kétharmadának elcsatolásához, a trianoni békediktátumhoz.
A magyarok másodszor a szovjet hódító csapatokkal érkező politikusoktól kényszerültek leckét venni demokráciából. 1945–1948 között csak látszatdemokrácia volt annak ellenére, hogy százalékarányban a hatalom a tényleg demokratikus eszméket követő pártokat illette volna meg. A „demokratikus kisebbség” a szovjetek őket támogató jelenlétét kihasználva elfoglalta a demokrácia különböző színtereit, majd erőszakosan kivitelezett változásokkal megteremtette a „népi” demokráciát, aminek szenvedő alanya volt másokkal együtt a mai társadalom idősebb nemzedéke.
A demokrácia 1989–1990-ben újabb találkozóra hívta a magyarokat, ám az elmúlt húsz év alatt is sokszor felmerült a kérdés: tényleg ez a demokrácia?
A demokratikus intézmények működnek, ám a pénzvilág saját törvényei globális erejüknél fogva felülírják a helyi demokráciákat szerte Európában.
Az Egyháznak van elképzelése, világosan megfogalmazott tanítása a demokráciát illetően.
A Communio jelen száma többnyire a demokráciát értelmező, elemző tanulmányt tartalmaz. Nem tekinthető véletlennek, hogy idén tavasszal Esztergomban, a folyóirat nemzetközi szerkesztőségének ülésén erről esett a legtöbb szó.
A Szerkesztő
Tartalomjegyzék
| Előszó | 1 |
| Jean-Robert Armogathe: A Katolikus Egyház és a demokrácia | 3 |
| Giuseppe Reguzzoni: A civil vallás nacionalizmus és globalizmus között | 11 |
| Herbert Schlögel: A demokrácia az erényekből és az erényekkel él | 25 |
| Christoph Schönborn: Idegen test vagy gyökér? | 37 |
| Erwin Teufel: Hogyan jobbítsunk Európa állapotán? | 53 |
| Török Csaba: Megszabadított szabadság | 59 |
| Puskás Attila: Krisztus és a Lélek kapcsolata | 72 |